Az élet célja: hogy boldog légy.

„A boldogsághoz nem vezet út, az út maga a boldogság!”

Ismeritek biztosan a klasszikus rajzfilmet, amikor Shrek és a Szamár utazik Fiona szüleihez. Szamár 10 percenként megkérdezi: „Ott vagyunk már?”

Látom mosolyogsz, de tényleg: minden szamár ezt kérdezi. Nem látja az utat. Az utat, ami tele van látnivalóval, élvezni valóval.

Egyszer túrára mentünk a barátnőmmel, mert egy túraklub a Csobáncra vezetett túrát és bele vették a Kőtenger megtekintését is. Mivel mindkettő benne volt a túra céljainkba, beneveztünk. Nos mondanom nem kell, a túravezető valamit elnézett és csak a két célt nem értük el! Mást mindent: rejtett templomromot, tarka rétet, csodaszép panorámát, és rengeteg kacagást. Jó kis túra volt!

Az élet is ilyen! Nem azért túrázunk, mert minden áron eredményt akarunk. Azért megyünk, hogy jól érezzük magunkat. Az utat élvezzük.

Ha csak azért csinálsz valamit, hogy a végén elérj egy nagy célt, akkor elrohannak a percek, a napok, a hónapok , az évek és az életed. Folyamatosan szenvedsz, frusztrált vagy. Aztán elérted a célt és az nem is olyan  varázslatos, mint hitted. És rájössz: a semmiért áldoztál fel éveket, barátokat, családot!

Nincs az a cél, ami hosszú távon boldoggá tehetne, minthogy élvezd  a hétköznapokat! Az út élvezete a lényeg, hiszen ez az út lesz majd az életed.